A minorita templom és kolostor

A református templommal azonos rangú és jelentőségű műemlék együttes a minorita templom és a kolostor. A szakirodalomban többször felmerült az a vélemény, hogy a nyírbátori minoriták temploma már a XIV. században megvolt, ez azonban sem hiteles adatokkal, sem a lényegében sértetlenül álló és egységesnek mutatkozó épülettel nem igazolható. Minden adat arra mutat, hogy Báthori István erdélyi vajda volt az építtetője ennek a templomnak is, és mivel 1493-ban oda is temetkezett, a templom akkor készen lehetett. A minoriták viszont már valóban korábban, a XIV: század elején letelepedtek a városban és első igénytelen celláikat a mai kolostor helyén alakították ki. Valószínű, hogy Báthori István 1479. után a már meglévő épületet fejlesztette tovább. Ez a kolostor nagyjából a mai barokk épület helyén a templom északi falához csatlakozott. A XVI. század közepén a reformáció terjedésével a katolikus egyház működése megszűnik a városban, és elnéptelenedik a kolostor a templommal együtt. 1587-ben Petraskó vajda kirabolja a templomot és a kolostort is, sőt az épületet fel is gyújtotta. A romos épületegyüttesről az ezt követő 130 évben semmilyen adattal nem rendelkezünk. A feldúlt és elhagyott épületegyüttes a XVIII. század első felében kelt új életre. 1717-ben Erdődy Gábor egri püspök átadja az épületegyüttest a minorita rendnek, amelyet Kelemen Didák székely konventuális minorita vett át.