Bazilika

Az Egri Bazilika hazánk második legnagyobb temploma. Pyrker János László érsek, pátriárka építette, Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. A mestermunka e stílus egyik legszebb magyar képviselője.

Épült: 1831-36.
Fölszentelése: 1837. május 5-6.
Védőszentje: Szent János apostol-evangélista és Szent Mihály főangyal.
A bazilika tájolása: K-Ny
Külső hossza: 93 m, belső hossza 80 m, szélessége: 33 m, a nagykupola magassága: 45 m, Két hasábtornya: 54 m magas.

Az épület három hajós, melyet középen egy kereszthajó metsz át, metszéspontban a nagykupolával. Az altemplom a kereszthajó alatt helyezkedik el.
Az apszis - a szentély - a főhajó nyugati végében a főbejárattal szemben van. A főoltár képe Szent Jánost ábrázolja.
A szentélyt püspöki trónus, főpapi, kanonoki székek övezik. Elől a szembemiséző oltár, bal oldalt a szószék, jobb oldalt a kisorgona található. A nagyorgona a kórussal, szintén a főhajóban található, a főbejárat fölött.
A déli mellékhajó a Szent Mihály oltárral zárul, míg az északi oldalon a kovácsoltvas kapuval zárt Könnyező Mária Kápolna található.
A bazilika impozáns külsejét már az elhelyezés is fokozza. A szemközti Líceummal egy tengelyen, közös teret alkot, mintegy közös szellemiséget hangsúlyozva.
A főbejárathoz széles, kétszakaszos lépcsősoron jutunk, a korinthoszi oszlopok által tartott timpanon alatt. Itt található a betérő számára a felszólítás, Jertek Imádjuk az Urat: venite adoremus dominum.