Zsidó Helytörténeti Gyűjtemény
Információ
Nyitva tartás:
| Hétfő: | 08:00 - 14:00 |
| Kedd: | 08:00 - 14:00 |
| Szerda: | 08:00 - 14:00 |
| Csütörtök: | 08:00 - 14:00 |
| Péntek: | - |
| Szombat: | - |
| Vasárnap: | - |
- Termékkód:
- SKU-1715
1865-ig a nyíregyházi hitközség a nagykállói rabbi felügyelete alá tartozó fiókhitközség volt. Ekkor a megerősödött, létszámában megnövekedett közösség önálló hitközséggé alakult Weinberger Ábrahám kisvárdai rabbi engedélyével, illetve a Belügyminisztérium jóváhagyásával, és a város önálló rabbiszékhely lett. A nyíregyházi ortodox zsidók megválasztották első rabbijukat Friedmann Ignácz személyében, aki 1905-ben bekövetkezett haláláig töltötte be ezt a posztot. A rabbi a híres pozsonyi jesiva hallgatója volt és németül prédikált. Az ortodox hitközség mellett a városi zsidóság a Szarvas utcai status quo hitközséghez is csatlakozhatott, melynek utolsó főrabbija a tudós Dr. Bernstein Béla volt. A zsinagóga 1944-ben kiégett, falai leomlottak. Alapjaira a fal maradványaiból emelték az elhurcoltak emlékművét. Az 1953-as államosításkor helyére iskolát építettek és az emlékművet áthelyezték a Kótaji úti zsidó temetőbe. A másik (ortodox) zsinagóga az 1920-as években épült. Ma a hitközség itt működik. A Vészkorszak idején mintegy 4.800 nyíregyházi zsidó vallású személyt írtak össze a hatóságok, és a deportálásokat követően egyesek a város „zsidómentességét” ünnepelték. A felszabadulás után már csak pár százan tértek vissza, akik közül sokan elvándoroltak a következő évtizedekben.